A h�tuls� testf�l b�nul�s�t tacsk� kuty�kban szinte kiz�r�lag a h�t�gy�ki csigoly�k porckorong-s�rve okozza, ez�rt is nevezik erre a kutyafajt�ra nagyon jellemzõ betegs�get tacsk�b�nul�snak. M�s kisebb testû kuty�kn�l is jellemzõ a betegs�g, a r�vid l�b�, kistestû fajt�k ( pl. pekingi palotakutya, francia bulldog, uszk�r, basset-hound, beagle ) �s ezek kever�kei betegszenek meg gyakrabban. Ha a gerincvelõ s�lyosabban s�r�l, elhal, gyors h�ts� testf�l b�nul�s k�vetkezik be. Elõsz�r a h�tuls� testf�l f�jdalmass�ga tûnik fel, a kutya nem sz�vesen l�pcsõzik, nem ugr�l, p�pos�t, nehezen �r�t b�lsarat, m�r h�ts� testfel�nek enyhe �rint�s�re vagy simogat�s�ra is erõs f�jdalommal jelez. Amikor a s�r�l�s k�zvetlen�l a gerincvelõt s�rti, a kutya h�ts� testfele egyik pillanatr�l a m�sikra hirtelen megb�nulhat. Ennek kialakul�sa bek�vetkezhet az �llat a gerincoszlopot terhelõ hirtelen mozdulat�val, p�ld�ul �gaskod�s, hirtelen ugr�s. A h�tuls� testf�l b�nul�sa annak elsõ napjaiban �ltal�ban merev jellegû. A h�tuls� l�bak izomzata kem�ny, a l�b az �z�letekn�l alig hajl�that�. Ezt a merev jellegû b�nul�st a k�sõbbiek folyam�n petyh�dt b�nul�s v�ltja fel. Ekkor m�r a k�t h�ts� l�b szinte �lettelen, a kutya jellegzetes testtart�sban, �sszeg�rnyedt gerincoszloppal, a h�tuls� testr�sz�t k�t el�lsõ l�b�ra t�maszkodva vonszolja maga ut�n. A kezdeti, merev b�nul�sos szakaszban elmarad a vizelet- �s b�ls�r�r�t�s. A petyh�dt b�nul�sos szakaszban a vizelet elcsorog, az �llat nem tudja visszatartani, a v�gb�l t�tong �s a farok b�nultan l�g. A has �s a h�t bõr�n �rint�sre �rz�ketlen ter�letek ismerhetõk fel, amelyeket t�l�rz�keny s�v �vez. Ha a porcs�rv a gerincvelõ nagyobb r�sz�ben elhal�st v�ltott ki, a b�nul�sos t�netek nem fognak javulni, gy�gyul�s nem rem�lhetõ. Ha a b�nul�s ink�bb a gerincvelõ bev�rz�s�bõl eredõ mûk�d�szavar�ra vezethetõ vissza, akkor lehets�ges m�g a gy�gyul�s. Az idõ elõrehaladt�val egyre rosszabbak lesznek a gy�gyul�si es�lyek. A gy�gykezel�s l�nyege az enyh�bb, illetve kezdõdõ esetekben m�g lehet belgy�gy�szati �s fizikoter�pi�s, azonban s�lyosabb esetekben csak a mût�ti gy�gykezel�s hozhat javul�st. A gy�gyszeres kezel�s l�nyege a nyugtat�s �s gyullad�scsillap�t�s, a mozg�skorl�toz�s, a vizelet �s a b�ls�r elt�vol�t�sa mesters�ges �ton, a h�tuls� v�gtagizomzat massz�roz�sa, mozgat�sa.