- j csald tag rkezik : Minden csaldban nagy esemny egy kiskutya rkezse. Legalbbis normlis esetben. Semmikppen nem szokott j vge lenni a hirtelen jtt, piacokon vsrolt-, jaj de des kis gombcoknak. Fontos, hogy aki kutyt vesz, trezze milyen felelõssggel jr is ez. Sajnos az elsõ ltsra vsrolt kiskutyk szinte mindig meglepetst, s ami rosszabb csaldst okoznak. gy sok kutya kerl utcra vagy menhelyekre.Az, hogy a ksõbbiekben milyen kapcsolat alakul ki a kutya s a gazdja kztt nagyban fgg attl, hogy sikerl e az ignyeinek megfelelõ egy kicsit nmaghoz hasonlt trs kivlasztsa. A kutyavsrlst hasonlatosan a gpkocsi vsrlshoz bizonyos kutatmunknak kell megelõznie. Autt sem gy vesz az ember, hogy az utcn megltva felkilt, jaj de szp s rgtn hazaviszi. Feltesznk magunkban bizonyos krdseket, amelyeket kutyavsrlskor is meg lehet fontolni: mit vrok el tõle? Hol fogom tartani? Mennyit fogyaszt? Kiviszem e minden nap az utcra? Tudom e irnytani a kiszemelt tpust?
Kutyavsrlsnl azonban fel kell tenni mg egy taln mindennl fontosabb krdst. Kpes leszek tlagosan tizenkt ven t felelõsget rezni irnta s a gondjt viselni? Hiszen a kiskutya br fizikailag megerõsdik s megnõ a lelkben hallig csak egy jtkos gyermek marad.
Semmi j nem sl ki abbl, ha a nemrg olyan aranyos kiskutyt, aki felnõve akaratos s heves vrmrskletû lesz, megprbljuk hzi lebb szeldteni vagy bks alaptermszete ellenre megvadtani. Hogy milyen fajtt vlasszunk, belthat nincs egyrtelmû recept. Nhny dolgot azonban rdemes tgondolni. A kutyatenysztõk egy fajta tenysztsekor nem csak a klsõ vonsok, hanem a karakter tovbbvitelre is trekszenek.
Ezrt mikor fajtt vlasztunk rdemes a tenysztõnl vagy egy szakrtõnl rdeklõdni a fajta belsõ vonsairl. A gyerekekkel biztosan szvesen fog jtszani egsz nap egy bohks labrador vagy egy szetter, mg mondjuk egy csau- csautl ezt ne felttlenl vrjuk el. A kert õrzsre vsrolt agrtl ne vrjunk komoly sikereket, mg a kutyktl kiss tart tbbgyermekes csaldapa se prblkozzon kaukzusi juhszkutyval. A nagy mozgs ignyû kutyk (agarak, terrierek) semmikppen nem valk tizedik emeleti szoba konyhba. Ezeknek a kutyknak a kifrasztsa sokkal tbb idõt vesz ignybe, mint mondjuk egy bernthegyi. Az aprbb lebek vagy egy basset hound napi pr stval nyugodtan tarthat szobakutya knt.
De nem rt tudni azt sem, hogy egy dog hamar kiehet a pnztrcnkbl az afgn agr szõrnek polsa pedig napi elfoglaltsgot is jelenthet.
Fontos eldntendõ dolog a fajtatisztasg krdse is. Sok rv szl a fajta tiszta s sok a keverk kutyk mellett. A keverk kutya vsrlsakor szinte biztosak
lehetnk benne, hogy egy vgtelenl hûsges igazi trsra lelnk. Aki amellett, hogy olcs a betegsgekkel szemben is ellenll, hiszen nluk a termszetes kivlasztds sokkal jobban mûkdik, mint esetleg egy erõszakkal letben tartott nem tkletes llapot, de mregdrga fajtakutynl. A menhelyeken vsrolt vagy esetleg csak ajndkba elhozott nem klyk kutyk ragaszkodsa biztosan nagyobb, de figyelembe kell venni, hogy ha ismt visszakerlnnek a menhelyre azt valsznûleg nem lnk tl.
Aki killtsokra szeretn hordani kutyjt, vagy csak egyszerûn bszklkedni szeretne ebvel a fajta kutya javasolt. A fajtatiszta kutyk sem tehetsgtelenebbek, butbbak keverk trsaiknl azonkvl mr kicsi korukban tudni lehet, hogy mekkora kutya lesz s milyen lesz az alap temperamentuma. Ha mr eldntttk milyen fajta kutyt szeretnnk nem rt elgondolkozni azon, hogy fi vagy lny kutyus lenne alkalmasabb szmunkra.
Ami a szukk elleni rvknt fel szokott merlni az az vente ktszer trtnõ tzels. Ekkor nem csak a "kislny" vonzza gy maghoz a fikutykat, mint mgnes a vasat, hanem a lnykutya is hajlamos elszkni kiszemelt partnerhez. Mg fi kutynl esetleg csak derlnk egyet az eseten a szukknl kvetkezmnyek is vannak. A megszletõ nem kvnt kiskutyk sok kellemetlen rt szerezhetnek a gazdinak. A szukk azonban taln simulkonyabb jobban kezelhetõek. Br a kanok taln kiegyenslyozottabbak mindenkpp hatrozottabb bnsmdot ignyelnek. Ha elsõ kutyt vlasztunk s taln a kutykhoz sem rtnk annyira mindenkpp rdemes egy hozzrtõ bart vagy ismerõs tancsainak kikrse, hogy az alombl melyik kiskutyt vigyk haza
A hozzrts nem azrt szksges, hogy elõrelthatlag egy tbbszrsen djnyertes kiskutyt vlasszunk ki, hiszen klykkutyknl erre mg a fajta szakrtõi sem kpesek. A klyk tvizsglsra leginkbb azrt van szksg, nehogy egy beteg, legyenglt esetleg valamilyen fajttl eltrõ (pl. tiszta fekete helyett foltos) tulajdonsg kutyust szzanak rnk sokszor komoly sszegekrt. Flrertsek elkerlse vgett: egy fekete fehr foltos jfullandiknt megvsrolt kiskutya is lehet a vilg legokosabb kutyja, de semmikpp nem rdemes annyi pnzt kifizetni rte, mint egy killtsi pldnyrt.
A szakirodalombl sokfle mdszer ismert arra vonatkozan, hogy miknt lehet a legjobb klykt az alombl kivlasztani. E mdszereket azonban nem felttlenl kell pontosan kvetni. Nagyon fontos (fõleg ha hlgyismerõs is van velnk) a szemlyes benyoms. A benyomsokon kvl azonban mindenkpp ajnlott nhny szempontbl megvizsglni a kicsiket: A kiegyenslyozott kiskutyk ltalban bartsgosan, rdeklõdve szaladnak oda mg az idegenekhez is.Ha ez nem gy trtnik az sokkal inkbb a flnksgket jelzi mint mondjuk az idegenekkel szembeni bizalmatlansgukat. A szakirodalomban elõfordul tesztelsi mdszer a tapsols is, amely sorn az rdeklõdõ, morg esetleg ugat kiskutyust elõnyben rszestik a szûklõ esetleg flnken elbj kicsikkel szemben. E tulajdonsgok mellett fontosak a fizikai vizsglatok is. Az egszsges kiskutya rl ha felveszik, nem mutatja jelt fjdalomnak. A kiskutya szeme, fle, s orra nem vladkos. Rzsaszn az ny a nyelv. Nem mutatja jelt hasmensnek. A vgig simtott szõrzet puha, a bõrn nincsenek sebek, feklyek. Az -ez nem veszlyes, -ezzel ne is trõdjn kezdetû mondatok nem tl sok jval kecsegtetnek. Ezeket a kutyusokat jobb, ha az ltalunk hozott llatorvos is megvizsglja.
Persze a legfontosabb dolog a j kennel kivlasztsa. Hiba prbljuk ki a tapsolst, ha az sszes kiskutya elszalad, de az is elõfordulhat, hogy rkezsnkkor mr csak pr kutya maradt a kennelben nem hagyva vlasztsi lehetõsget. Ezrt is fontos egy j tenyszet kivlasztsa, hiszen egy ilyen alom utols klykvel is jobban jrhatunk, mint egy esetleges beltenysztett alom legjobb utdjval.
- j csald tag, j problmk : Az j jvevny rkezse sok problmt vet fel s az rmk mellett sokszor fraszt munkval is jr. De ne felejtsk el, hogy az alomtl val elvlls s az j krnyezetbe val beilleszkeds rendkvl nehz idõszak a klyk letben is, melyet sok gondoskodssal s szeretettel knnyen lervidthetnk.
A laksban tartott kiskutyknl kezdetben gondot okozhat, hogy a legvratlanabb helyen s idõben vgzik el a dolgukat. Sok gazdi erre mrgesen reagl s sokszor rossz dntseket hoz. Ne vrjuk el kiskutynktl, hogy miutn egyszer leszidtuk, hogy a szõnyeg kzepn vgezte el dolgt msodszorra mr illedelmesen jelez, ha dolga van. Az adott helyre vczs szoktatsa vagy a kikredzkedsre val szoktats nem egy napot ignybevevõ feladat. A kutya bntsa vagy az orr belenyomsa a vizeletbe nem csak eredmnytelen de azt is elrhetjk, hogy a kutya flõss, bizalmatlann vljon s ezeket a jegyeket akr vekig magn hordja. A dorglsnak csak tetten rskor, de csak is akkor van rtelme, klnben a kutya nem igazn fogja megrteni az sszefggseketAmg a kiskutyval nem tudunk mg az utcra menni a laksban kell neki olyan helyet kialaktani ahol a dolgt elvgezheti. Ez lehetõleg egy knnyen felmoshat hely legyen vagy egy olyan doboz, amelyikbe a kiskutya minden nehzsg nlkl be tud mszni, s amelyben az jsgpapr cserlhetõ. A kutya nem szvesen megy bele sajt piszkba.
A kertben felnvõ kutyk is okozhatnak hasonl problmkat. Senki nem rl a jrda kzepn elhelyezett "meglepetseknek", vagy a gyors ton kigetett dszcserjknek. A kipisilt tujk ltalban a kanok jellemzõi s a terletk megjellsvel magyarzhatk. A nvnyek elõtt elhelyezett nagyobb kvek vagy a nvnyek lekertse azonban ezt a problmt is orvosolhatjk.
- Krnyezet kialakts, gondozs : A kiskutynak, hogy jl rezze magt minden tren j feltteleket kell biztostani.
Br igazbl a kutya dnti el, hogy min s legfõkppen hol aludjon, igyekezznk neki megfelelõ helyet, megfelelõ helyen biztostani. Mg egy kis termetû kutya tkletesen elgedett lehet egy szkre val prnval, amit boldogan hurcolszhat oda, ahol pp a gazdi van, addig egy nagyobb termetû kutynak legalbb egy flbehajtott pldre van szksge, hogy knyelmesen elfrjen.A fonott vesszõbõl kszlt kosarak tiszttsa nehz, s a veszly is fennll, hogy a kiskutya elõszeretettel sztrgja. Ha a kutyus a kertben alszik gyeljnk r, hogy a vsrolt vagy sajt kezûleg ksztett eb lakok j helyen legyenek, klnben a kutya nem fogja hasznlni. Fontos, hogy jl belssa belõle egsz territriumt, a hzat s a bejratot is.
Lehetõleg ne tegyk a hzt tûzõ napra s igyekezznk a kutyusnak olyan hzat biztostani, ami sem alulrl, sem fellrõl nem zik t, valamint a teteje nyithat gy knnyebben takarthat. Mielõtt megvsroljuk (vagy elksztjk) a kutyahzat mindenkpp gyõzõdjnk meg arrl, hogy kutynk (ksõbb felnõtt korban is!) knyelmesen el fog e frni hzban. Az sem clszerû ha az lban a kutyt "nagytval kell keresni". Kpzeljk csak el szegny kedvencnket mire tlen lakt beleheli… Az idelis kutyahz belsõ mrete hsz centivel magasabb mint kutynk marmagassga, szlessge pedig akkora, hogy ebnk knyelmesen meg tudjon benne fordulni.
Ha kutynk megszereti hzt menedknek fogja tekinteni, amit brmilyen baj esetn hasznlhat.Ezrt ha rossz ft tett a tûzre s az lba menekl ne rngassuk ki õt erõszakkal. Azon se mrgelõdjnk, ha nyron nem hasznlja a hzt, inkbb az ajt elõtt alszik. rthetõ ha a forr jszakkon szvesebben alszik a szabadban.
A kutynk felnevelshez-gondozshoz elengedhetetlen eszkzk mg az etetõ s itat ednyek a szõrzetpol eszkzk s a jtkok.
-Az etetõ s itat ednyek br fontosak tl sok szt nem rdemelnek. Kszlhetnek kermibl, fmbõl s mûanyagbl. Mindhrom anyagnak megvannak az elõnyei s htrnyai is, kutynk azonban nem fog akkor sem megsrtõdni, ha mondjuk egy ltalunk nem hasznlt lbast neveznk ki ivtljnak. A lnyeg gyis az, ami benne van, vagyis a mindig friss vz.
-A kutyaszõr polshoz tulajdonkppen csak fsûre s kefre van szksg. Termszetesen a fsû hasznlatnak gyakorisga nagyban fgg a kutya fajtjtl (Egy sktjuhszt sûrûbben kell fslni, mint mondjuk egy vizslt.). A szõrpols rszt kpezi mg a frdets is. Ha a kutyus tl piszkos vagy bds lesz rdemes megfrdetni. Fontos, hogy a kiskutyt fokozatosan erõszak nlkl szoktassuk hozz a vzhez s a fajtnak megfelelõ sûrûsggel frdessk.Bizonyos terrier fajtk akr a havonknti frdetst is ignylik, mg ms fajtk megelgszenek vi egyszeri frdetssel is. A frdetst nem tl meleg s nem tl hideg vzben vgezzk lehetõleg kutyasamponnal, de semmikppen nem hztartsi szappannal! A frdetsnl fontos, hogy se az llat szembe se flbe samponos vz ne kerljn.-A jtk a kutyaklyk fejlõdsnek nlklzhetetlen velejrja s tulajdonkppen a legtbb fajtt egsz letben vgigksri. Az nfeledt jtszadozs feloldhatja az j hely ltal kivltott konfliktusokat, segtheti a beilleszkedst. A kutya tulajdonkppen mindenben megltja a jtkot s egy zoknival pp gy el tud jtszani, mint egy fadarabbal. Clszerû azonban kezdetben tmr gumicsontot, gumilabdt vsrolni, ami azonkvl, hogy a fogazatt erõsti az nyt sem srti fel.
A jtk s a tanuls klyk korban mg teljesen sszefondik, br ksõbb sem lehet igazn sztvlasztani. Jtk kzben rdemes maximum egy-kt igazn fontos veznyszt a kutyussal megtantani.
A kutya intenzv nevelst kt hnapos kora elõtt semmikppen nem ajnlatos elkezdeni de errõl a kvetkezõ rszekben bõvebben szlok.
- j falka, j bartok : A kiskutya kikerlve megszokott vilgbl egy teljesen j vilgban tallja magt. Krnyezetn kvl a falkatrsak is megvltoznak. Hozzjuk val viszonyt a kutya az elkvetkezõ hetekben fokozatosan alaktja ki. E viszony kialaktsban rnk, mint gazdra komoly szerep hrul.
A klyk elknyeztetse nem nehz feladat, minek siheder s felnõtt korban sok (meglepõ?) kvetkezmnye lehet. Ha a kutya ksõbb mindent megenged magnak az nem az õ hanem sokkal inkbb a rossz irnyba trtnõ nevels, pontosabban nem nevels hibja. gyeljnk arra - fõleg agresszivitsra vagy makacssgra hajlamos fajtknl, hogy mink legyen az utols sz. Ha a gazdi kritikus helyzetekben nem vvja ki falkavezri tekintlyt ezt a helyet knnyen a felcseperedõ kis kedvenc foglalhatja el. A gazdra hrul a feladat, hogy a kutya helyt megrtesse a csaldon bell. Fontos, fõleg az un. egyemberes kutyknl, hogy megrtsk, br a falkavezr fltte ll a tbbi csaldtag nincsen alatta a rangsorban sõt õk is felette llnak.
Br ezek a mondatok nyersen hangozhatnak tulajdonkppen semmilyen rossz tartalmat nem hordoznak. Termszetesen a gazda s a csald ettõl ugyan gy szeretheti a kutyt mi tbb kell is, hogy szerese, hiszen a kutynak nagy szksge van a szeretetnkre.A msik oldalrl a csalddal is meg kell beszlni, hogy sem a bnts sem a tlzott elknyeztetsnem segti elõ a kutya j irnyba fejlõdst. Ha kisgyerek van a csaldban neki meg kell magyarzni, hogy a most rkezett kis llat egy rzõ lny nem pedig egy mûanyag baba. Ha ezt nem tesszk meg nem csak a kiskutynak okozunk kellemetlen lmnyeket de a kisgyermek viselkedse is rossz irnyba fordulhat. Nem rt ha az ilyen jtkoknl mindkt fl rdekben mi is jelen vagyunk gyelve arra, hogy nehogy eldurvuljon a hancrozs.
A klyk kutya nem csak csaldunkkal tallkozhat j krnyezetben. j kedvencnk megismertetse msik mr rgebb ta nlunk levõ kutyval esetleg macskval szintn okozhat problmkat.A nlunk levõ latok reakcija az j jvevny irnt nem mindig kiszmthat. Sajnos elõfordul, hogy a mr rgebb ta nlunk levõ kutya olyan fltkeny tpus, hogy a kiskutyt nem lehet megtartani. Jobb eset, ha a jvevnyt az idõsebb kutya megfelelõen kezeli, befogadja s bizonyos szempontbl nevelõ munkt is vgez. A lnyeg, hogy az idõsebb kutya ne rezze elhanyagoltnak magt, ne sproljunk szeretetnkbõl a kiskutya javra.Szintn gondokat okoz a macskval trtnõ megismerkeds. Ebben az esetben a legszerencssebb ha mind a kutya mind a macska kkykkorban kzel egyszerre kerlnek hozznk. Ilyenkor gyorsan megszokjk egyms meglepõ viselkedst, sõt mg komolyabb bartsg is kialakulhat kztk. Ez az eset azonban nem tl gyakori.
Alap esetben a kutya vrben benne van a vadszat s ha a klyk nem is szeretn bntani a macskt a cica ezt a jtkos ldzst is rossznven veszi. Ha egy kiskutya egy felnõtt macskval tallkozik inkbb kiskutynkat fltsk a tallkozstl.
Br egy kutya macska rk testvrisg nagyon jl mutat mgsem kell felttlenl erltetni a bartsgukat. Ne felejtsk a kt faj kztt alapjba vve komoly fizikai s nyelvi ellenttek lapulnak.
- Boldog klykkor-kutyavoda : A jtk s a tanuls klyk korban mg teljesen sszefondik. Az elhozott kiskutya az elsõ pr htben br mg csak bartkozik krnyezetvel ne rezzk gy, hogy nevelsi szempontb vesztegetjk idõnket . Ebben az idõszakban alakul ki a meghatroz kapcsolat a gazda s a kutya kztt. A fiatal korban szerzett tapasztalatok a kutya egsz letre kihatnak ezrt meghatrozak.Fiatal korban fontos a tilt veznyszavak megtantsa. A "nem szabad" vagy a "fuj" szavakkal tulajdonkppen irnytjuk a klykkutyt ezltal meghatrozva olyan alapelveket, amelyet a kutynak kvetkezetesen be kell tartani a gazdnak pedig kvetkezetesen be kell tartatni. Sok gondot okoz ha a csaldtagok engedkenyebbek s ha a gazdi nincs otthon (de csak akkor?) bejhet a laksba, fellhet a fotelbe.a a kellõ pillanatban nem vagyunk kvetkezetesek s a tilt veznysz elhangzsa utn a kutyra hagyjuk a dolgot rossz tra tvedhetnk, melynek egyenes kvetkezmnye lesz, hogy a kutya hangulata szerint fog engedelmeskedni gazdjnak. A msik veznysz, amit a kutya fejbe rdemes vsni a "gyere" vagy "hozzm" veznysz. A kutyanevelsben ez olyan alap, mint a gyereknek az ABC.A ksõbbiekben szinte az sszes gyakorlatnl szksge lesz erre a veznyszra. A veznysz megtantsnl fontos, hogy ne erõltessk a gyakorlat vgrehajtst. Ha egy hossz ktelet ktnk a kutya nyakrvre ezltal elõsegtve, hogy hozznk jjjn semmikppen ne hzzuk oda erõszakkal a kutya akarata ellenre. A kulcssz itt is a jtkossg.a a kutyt nevn szltjuk mikzben leguggolunk a kiskutya boldogan szalad hozznk. Ekkor a dicsretet egy kis jutalomfalattal kiegsztve a kutyban igazn kellemes rzst vltunk ki. Ugyanezt az eredmnyt rhetjk el etetskor is a lnyeg, hogy a nevn hvjuk mikzben a tlat a fldre tesszk. Ha ekkor megdicsrjk, simogatjuk szrevtlen megtettk az elsõ komoly lpseket a tanuls rgs tjn.Nem j ha a behvshoz rossz emlkek ktõdnek ezrt ne csak akkor hvjuk magunkhoz kutynkat ha meg akarjuk szidni vagy ki akarjuk ktni.
Az elsõ nhny hnapban bõven elg e veznyszavak megtantsa a kutya ezekhez trtnõ szoktatsa. Elvgre az elkvetkezõkben elg idõ ll majd rendelkezsnkre, hogy kutynkbl magabiztos, szfogad trsat neveljnk.
- Nevels?-nevels : Mg ha nincs is olyan ambcink, hogy kutynkbl pratlan tuds ebet faragjunk be kell ltnunk, hogy az emberhez hasonlan a kutynak is szksge van tanulsra. Ha az elsõ hetekben megfelelõ kapcsolat alakult ki a kztnk s a kutya kztt a tanuls, kikpzs sorn nem fogunk komoly problmkba tkzni. Sokszor felvetõdik, hogy valaki nem akarja korltok kz szortani kutyjt ezrt nem neveli. Ez nem biztos, hogy j szemllet. Valjban a jl nevelt kutyk a ksõbbiekben jval szabadabbak lesznek, mint az esetleg nem nevelt szigoran przra "tlt" trsaik. Megnyugtat rzs, ha kutynk engedetlensge miatt nem kt ki egy kocsi alatt vagy nem lesz tolakod idegenekkel vagy ms kutykkal. A kutya kikpzstõl val dzkods tulajdonkppen nzõpont krdse. Ha a kutya rdekeit nzzk mindenkpp hasznosabb, ha a kutya gazdja mellett tlti az idõt hol nem csak a fizikai, de a szellemi kpessgei is ignybe vannak vve, minthogyesetleg unatkozik.
Felmerlhet a krds: otthon neveljk kedvenceinket? Esetleg jrjunk vele kutyaiskolba? n oktassam ki vagy bzzam szakemberre (bentlaksos kikpzs)? Elmondhat: ha kutynk knnyen kezelhetõ, rtelmes, tanulni szeretõ nyugodtan prblkozhatunk az otthoni tantssal. Persze ha kedvencnkkel komoly terveink vannak s gy rezzk, hogy nincs annyi (sok) idõnk vele foglalkozni rdemes szakember segtsgt krni. A j munkhoz idelis hely lehet egy j kutyaiskola, ahol tapasztalt kikpzõk segtsgvel folyik az oktats.
Ha azonban mgis gy dntnk, hogy kutynkat otthon neveljk, rdemes nhny dolgot figyelembe venni. Hogy mik ezek, arrl a kvetkezõ rszben szlok.
- Nhny jtancs az otthoni kutyanevelshez : Ha magunk kezdnk ebnk tantsba, elõtte rdemes nhny fontosabb dolgot megszvlelni.
Kezdetben kikpzskor, ha csak lehet, maradjunk ngyszemkzt kutynkkal. A tantst rendszerint a csaldtagok is zavarjk, hiszen gysem lljk meg, hogy nha bele ne szljanak a dologba, elvonva a kutya figyelmt. A "nebul" figyelmt ilyenkor a klsõ krnyezettel se terheljk. Fontos, hogy a kutya gazdjra s annak akaratra tudjon figyelni. Ms kutyk, emberek, kzlekedsi zajok elterelhetik figyelmt s zavarhatjk a tanulst. Ha a kutya valamilyen nevelsi vagy kikpzsi feladatot mr megtanult azt forgalmas helyen is gyakoroltathatjuk vele. Fontos, hogy a kutya utastsainkat brmilyen krnyezetben kvesse. Sem ms ember, sem llat, sem kzlekedsi zajok ne trtsk el, ne vonjk ki fegyelmezõ akaratunk all. Minden gyakorlatot, cselekedetet, amivel bizonyos nevelsi clt akarunk elrni ugyanannak a veznysznak a ksretben kell kutynknak tantani. A kutya nem rti azt amit mondunk, arra reagl ahogy mondjuk. Ha rosszft tett a tûzre, ami ppensggel mks dolog s azt mondjuk mosolyogva -ejnye te kis csirkefog ht ezt nem szabad- akkor ebbõl a kutya semmilyen klnsebb kvetkeztetst nem fog levonni plne nem, hogy tilos dolgot tett. Ha pedig legkzelebb is megcsinlja nem fogja rteni gazdja esetleges durva reakcijt. A lnyeg a hanglejts s a hangszn. A kutya igazbl ebbõl kvetkezteti ki, hogy parancsrl vagy tiltsrl esetleg dicsretrõl van e sz.
Egyes hangjeleket kiegszthetnk bizonyos mozdulatjelekkel is. Ezek a kzjelek a veznyszavak kztti knnyebb eligazodst segtik elõ. Fontos, hogy a kzmozdulatok a veznyszavakhoz hasonlan mindig azonosak legyenek. Ha ezeket a kzjeleket kvetkezetesen s helyesen hasznljuk kutynk hangjelzs nlkl is engedelmeskedhet neknk. (Termszetesen kzjeleket nem a behvsnl kell alkalmazni. Kezdetben prblkozzunk az l s a fekszik veznyszavak kzmozdulatokkal trtnõ kiegsztsvel.)A nevels sorn sokszor elkerlhetetlen a fenyts, m ezt csak felttlenl szksges esetben alkalmazzuk. Clravezetõbb lehet a jutalomfalatok hasznlata (nem cukor!). gy a kutya megtanulja, hogy gazdjtl fõleg jra: szeretetre, no meg jzû falatokra szmthat. Ha azonban elkerlhetetlennek rezzk kutynk fenytst felttlenl kerljk a kzzel trtnõ fizikai dorglst. A kutynak a gazda keze irnt felttlen bizalommal kell lennie. Tudnia kell, hogy ettõl a kztõl csak szeretetre s segtsgre szmthat. Ha kutyban rgztjk a keznktõl val flelmt nevelsi hibt kvetnk el!A kzvetlen fenyts elkerlse rdekben klnbzõ segdeszkzket hasznlhatunk. A vetõlncot vagy a hossz przt melynek knyszert a nvendk kutya mg nemigen tudja nevelõjvel sszefggsbe hozni.
- Irny az utca : Ha kutynk elrte azt a kort, hogy kivihetjk az utcra ne ttlenkedjnk. A legfontosabb vdõoltsok megkapsa utn mr nagyobb kockzat nlkl vghatunk bele a vilg alaposabb feltrkpezsbe. A sta nem csak a laksban lak kutyknak fontos, hanem a kertben felnvõ kutyknak is. A stls nem csupn az eb fizikai kifrasztsa.
Tulajdonkppen a przon "letudott" sz szerinti sta nem is felttlenl kielgtõ. A kutya -persze fajttl s kortl fggõen- ignyli a futkrozst, jtkot, ugrlst. Neki ez a szrakozs. Nem beszlve az ton tflen otthagyott szagjelekrõl, amelyeket a kutya gy "olvas" mint mi az jsgot. Teht, hogy kutynk igazn jl rezze magt szabadsgra van szksge. A szabadsg legfontosabb kvetelmnye azonban, hogy a kutya hvsunkra brmikor s azonnal visszajjjn.
A behvsnl fontos nhny alapszablyt figyelembe venni. Eleinte nem rt ha visznk magunkkal jutalom falatot a hozznk engedelmesen visszajvõ kutya megjutalmazsra. Ne csak akkor hvjuk kutynkat, ha ppen indulunk haza, mert legkzelebb nem szvesen fog jnni. Azonban az ellentettje is igaz, ha unos-untalan minden ok nlkl hvogatjuk magunkhoz a kutya ebbe gyorsan beleun. Ha viszont tnyleg magunkhoz akarjuk hvni a kutyt legynk hatrozottak. Ha nhny bizonytalan prblkozsunk utn inkbb feladjuk a ksõbbi nagyobb siker remnyben kutynkban rgzõdhet, ha nincs kedve nem kell a parancsot vgrehajtani. Ne prbljuk meg a felnk jvõ ebet elkapni, mert ettõl megriadhat vagy jtknak veheti s fogcskzva mindig csak annyit fog arrbb futni, hogy nehogy elrjk.
Fontos krds az utcai krnyezethez val viszonyuls is. Kutynk ltalban valamilyen mdon reagl az utcn kzlekedõ emberekre, kutykra. Ha ezeket a reakcikat rosszul kezeljk knnyen konfliktusba keveredhetnk embertrsainkkal. Hogy kutynk (pusztn szeretetbõl) felugrljon mindenkire akivel sta kzben tallkozik, vagy ppen megugassa a "gyans klsejû" egyedeket felttlenl le kell szoktatni. Rossz szemllet ha kutynk nevelse helyett a kiszemelt jrkelõt kezdjk gyõzkdni, hogy ne fljen nem bnt a kutyus. Tudomsul kell venni, hogy az emberek (tulajdonkppen joggal) bizalmatlanok az idegen kutykkal szembe. Szintn nehz (ha nem nehezebb) a helyzet, ha kutynk msik, idegen kutyval tallkozik. Ilyenkor termszetesen felfokozottabbak a kedlyek, hiszen nem tudni, hogy a klcsns szaglszs utn mi lesz a folytats.
Ha kutynk mg klyk a felnõtt hmek valsznûleg nem fogjk õket bntani legfeljebb ha tlsgosan messzire mennek rendreutastja a szemtelen kicsit. Inkbb felnõtt nõstnyeknl tapasztaltam ellenszenvet az idegen klykk irnt -jobb az vatossg. Ha kutynk mr felnõtt kan, elõfordulhatnak komoly verekedsek, ezrt ha kzelben idegen kutya van vegyk przra ebnket. Ha kt kutya tallkozik az esetek tbbsgben kiszmthat a reakci, ha a gazda nyitva tartja a szemt. Sokszor szinte tapinthat a feszltsg a levegõben. A kutya szndka mr a pozitrjbl is kikvetkeztethetõ. Ha kutynk farkt az gnek mereszti s mozdulatlanul tartja, szõrt a htn felborzolja, fejt magasan hordja akkor erejt fitogtatja. Ha morogni is kezd ez biztos jele a msodpercek mlva kirobban verekedsnek. Ilyenkor a gazdk gyorsan s hatrozottan hzzk el egymstl kutyikat.
Ha az egyik kutya behdol valsznûleg a verekeds elmarad. A behdols jele a csapott fl, lehorgasztott fej, a hts lbai kz behzott farok. Fiatal kutyk ezt az alzatos magatartst odig fokozhatjk, hogy hanyatt dobjk magukat a tkletes megads jelt mutatva.
Hogy ezeket a konfliktusokat elkerljk fontos, hogy kutynkat jl ismerjk. s ha mr jl ismerjk s ha kellõen megbzunk benne nem csak a kutynak de neknk is rm lesz a sta.
- Milyen a j kutya iskola? : A legjobb szakknyvek sem biztos, hogy a kutynknak leginkbb megfelelõ nevelsi programmal tudnak elõllni, ezrt a kezdõ kutysoknak mindenkppen ajnlott egy engedelmessgi tanfolyam elvgzse. Szintn ajnlott a tanfolyam ha kutynk tlsgosan flnk vagy agresszv esetleg nehezen kezelhetõ. ltalban a kutya-iskolkon csopor-tokban folyik a kikpzs. A ku-tykkal a gazdk dolgoznak az oktat pedig elmagyarzza nekik, hogy melyik feladatot hogyan kell megtantani. Ha mr eldntttk, hogy kedvencnkkel fel-keresnk egy kutyaiskolt, nzznkkrl, hogy a szmunkra legmegfelelõbb helyet vlasszuk ki.
A leggyakoribb vlasztsi szempont, hogy az iskola kzel legyen. Ez sajnos sokszor rosszul sl el s a sikertelensgrt magunkat vagy gyakrabban kutynkat okoljuk. Egy j kutyaiskola hosszabb utazst is megr. Ha a tanfolyamon kutynkkal sikerlmnyekben van rsznk nem kidobott idõnek, hanem kellemes idõtltsnek fogjuk tartani az rkat.
Kutyaiskola vlasztsnl clszerû kedvencnkkel krbejrni a szba jhetõ iskolkat s pr foglalkozst nyomon kvetni. gy nem csak kutynkat szoktatjuk hozz az j s rdekes krnyezethez, hanem mi is sok rtkes tapasztalatot szerezhetnk. Azokkal a kikpzõkkel, akik minden fajtj s belltottsg kutynl ugyanazt a mdszert prbljk alkalmazni legynk szkeptikusak. Azokat az "oktatkat" akik a kikpzs sorn erõszakos mdszerekkel dolgoznak, pldul -przzal vers, ajnlatos elkerlni. Egy j kikpzõ azrt van, hogy segtsen megoldani kutynkkal kapcsolatos problminkat, lehetõleg felesleges erõszak s sablonok nlkl. Tancsokat ad s taglalja a kutyk kztti viselkedsbli klnbsgeket. Fontos, hogy a foglalkozsok kzti sznetekben, vagy ha mskor nem a foglalkozs alatt elmagyarzza a szksges alapokat. Ha rossz kikpzõt vlasztunk teht az nem csak feleslegesen kidobott pnz s idõ, de a kutya fejlõdst is visszavetheti.
Az iskola kivlasztsnl az r is szerepet jtszik. Azonban csupn az radjjak alapjn dnteni arrl, hogy melyik tanfolyamon vegynk rszt biztosan nagy hiba. Kutynk viselkedsvel kellemess vagy akr pokoll is teheti letnket. Ne ezen sproljunk. Msrszt a magas r sem felttlenl jelent garancit arra, hogy kutynkkal biztos kezekbe kerltnk.
Ha azonban gy rezzk, hogy megtalltuk a megfelelõ kutyaiskolt, egy dolgot ne feledjnk. Mg a legtehetsgesebb, legtapasztaltabb kikpzõ sem kpes varzslatra. Ha a kezdetekkor rosszul vlasztottuk meg a fajtt vagy a fajtajellegtõl erõsen eltõ viselkedsû egyedet sikerlt kifognunk, ne vrjunk csodt. A kutya alaptermszete nagymrtkben veleszletett adottsg. Termszetesen minden kiskutyn lehet javtani, de azzal tisztban kell lenni, hogy pldul egy szletetten flõs lelkileg srlt kiskutybl a leggondosabb nevels hatsra sem lehet teljes mrtkben kiegyenslyozott kutyt nevelni.
- Kikpzsi eszkzk : gy hatroztunk, hogy a mi kutynk bizony nem fog butn az rk vadszmezõkre elindulni s minimum egy alapkikpzsen megtantjuk neki azt, ami elengedhetetlen egy jl nevelt kutya szmra. Ha mg eddig nem tettk meg ideje beszerezni nhny eszkzt, ami felttlenl szksges. Egy j przt, szksg esetn szjkosarat s a legfontosabb eszkzt a kikpzshez egy megfelelõ nyakrvet. Tulajdonkppen ennyit s nem tbbet. ( A trelem s a szabadidõ sajnos mg boltban nem beszerezhetõ)
Ezeket az eszkzket mindenkppen rdemes a kutya fajtja s mrete szerint kivlasztani. A prz kzvetti akaratunkat a kutya fel ezrt fontos annak milyensge. A lncprz lehet nagyon eszttikus de, hogy nem kutyanevelsre val az fix. Egy erõs bõrprzzal sokkal egyszerûbb dolgunk lesz. Fontos, hogy a prz ne legyen tl rvid vagy hossz, mert az akadlyozhat a gyakorlat vgrehajtsban. Az idelis hosszsg egy, msfl mter kztt van. Hossz przra akkor lehet szksg, ha kutynkat nevelsi clzattal nagyobb tvolsgbl akarjuk szablyozni.
A prz karabinernl clszerûbb nem az olls, csipeszszerûen nylt vlasztani. Ezek nem mindig megbzhatak s nem biztos, hogy megvigasztalja jrkelõ trsainkat, hogy nem a przt tpte szt a kutya csak a karabiner adta meg magt. Szjkosr nem csak akkor szksges, ha kutynk haraps. Elõfordulhat, hogy olyan helyen kell kzlekednnk hol mindenkppen hasznlni kell pl. tmegkzlekeds. Ezek kzl clszerûbb a fm szjkosarat hasznlni ezek egyrszt biztonsgosabbak msrszt a kutynak is knyelmesebbek. A nyakrvek kzl ltalban tkletesen megteszi a bõr is, a fojt nyakrv mr kemnyebb fegyelmezõ eszkz.
A fojt nyakrv lnyege, hogy a prz rvid megrntsval kellemetlen rzst okozunk. (Fontos a rvid szt hangslyozni. Kellemetlenl hathat tovbbi nevelsi ambcinkra, ha mr az elsõ alkalmak egyikn megfolytjuk kutynkat.) A rosszul hasznlt fojtnyakrvvel csak knozzuk a kutyt, eredmnyt nem rnk el. A fojt s szges nyakrvek tulajdonkppen a rendkvl temperamentumos erõs kutyknl hasznlhatak clravezetõen. Egy uszkrnl vagy egy sktjuhsznl semmi rtelme ilyennel "nystlni" az llatot.
- Alapvet engedelmessgi feladatok (behvs s ltets) : A kutyval szemben tmasztott kvetelmnyek klnbzõ szintûek lehetnek. ltalnossgban elfogadott, hogy az alapvetõ engedelmessggel br kutya hallgat a behvsra, az l s fekszik veznyszavakra, valamint kpes przzal s prz nlkl nyugodtan kvetni gazdjt. Vannak, akik az alapvetõ kvetelmnyekhez soroljk a helyben maradst s az apportrozst is. Ezek azonban mr komolyabb elvrsok. Mi azonban csak haladjunk szp sorjban.
A behvs tulajdonkppen a kutyanevels alfja s omegja. Hogy teljesen megbzzunk kutynkban, s nyugodtan induljunk el akr egy stltatsra is elengedhetetlen, hogy ebnk hallgasson e veznyszra. Arrl, hogy klykkutynkat hogyan nevelhetjk a "hozzm" veznysz betartsra mr korbban szltam (5. fejezet). A felnõtt kutya ilyen irny nevelse mr nem annyira egyszerû. Az kifejlett kutya mr sok esetben sokkal nllbb annl, mint, hogy egyetlen szavunkra vagy fttyentsnkre odajjjn.A klykkutykkal ellenttben, ahol minden esetben, ha a kutya odajn hozznk tilos a fenyts, itt alkalmazhatunk szidst, ha nem hallgat rnk s fle botjt sem mozdtja. Ha tbbszri hvsunk ellenre sem hajland hozznk jnni azt semmikppen ne hagyjuk sz nlkl. Ne mtsuk magunkat azzal, hogy "biztosan nem hallotta, megprblom kicsit ksõbb", mert ez nem igaz. A kutynak kitûnõ a hallsa. Az a kutya, aki przon mindent megcsinl prz nlkl, azonban oda sem jn hozznk nem nevezhetõ engedelmes ebnek.
Termszetesen a felnõtt kutynl is fontos a sikerlmny. Kezdetben elgedjnk meg azzal, ha kutynk odajn hozznk. Ne kveteljnk tõle rgtn tkletes vgrehajtst. Ha kutynk mr engedelmeskedik a behvsnak rdemes klnbsget tenni a "hozzm" s a "lbhoz" veznyszavak kztt. A "hozzm" veznyszra a kutynak oda kell menni gazdjhoz s vele szemben lelnie. A "lbhoz" veznysznl a kutynak a gazda mell kell lnie.
Az ltets. Szmos olyan feladat vagy helyzet addhat, ami sorn a kutynak lõ helyzetet kell felvennie. A nyakrv vagy prz rhelyezse ppgy ide tartozhat, mint a vrakozs. Az ltets taln az engedelmessgi feladatok legegyszerûbbje. ltalban a tapasztalattal nem rendelkezõ gazdik is knnyedn veszik ezt az akadlyt.
Vgrehajtsa sorn jobb keznkkel nyljunk a kutya lla al vagy a rviden fogott przt, rntsuk felfel. Bal keznkkel pedig nyomjuk le a kutya fart. Ekzben hatrozottan mondjuk ki az "l" veznyszt. Ha ebnk lõ helyzetben marad jutalomfalat ksretben dicsrjk meg.
- Alapvet engedelmessgi feladatok (fektets) : A fektets.
A fektets az ltetshez hasonlan tartogathat sikerlmnyt a lelkes gazdnak s termszetesen kutyjnak. A legclravezetõbb, ha kutynkat elõbb az "l" veznysz betartsra oktatjuk ki, majd ebbõl a helyzetbõl prbljuk kutynkat a fekvõ helyzetre brni. Kutynkat a fekvsre a kvetkezõk szerint tanthatjuk meg:
Bal keznkkel a kutyt marjnl lefel nyomjuk mikzben jobb keznkkel a rvidre fogott przzal nem tl durvn a fld fel rntjuk. (Nyugodtabb termszetû kutynl a prz fld fel hzsa is elgsges. Ilyenkor szabad keznkkel a fldre mutatva nyomatkosthatjuk kutynkban mit is szeretnnk.) Ekzben termszetesen a "fekszik" veznyszt ismtelgessk.
Termszetesen a dicsret helyes vgrehajts esetn fontos momentum. Ha a kutya felugrik, a feladatot nem rti, elõbb ltessk ismt le, dicsrjk, nyugtassuk meg, s csak ezutn ksreljk meg ismt a gyakorlatot. Ez azonban az idelis verzi. Ha kutynkat egyszerûen kptelenek vagyunk lefektetni,(gy befeszti a mellsõ lbait) nem kell megijedni. Ha mshogy nem megy, prbljuk meg oldalra eldnteni ebnket, persze vigyzva, hogy ne okozzunk neki fjdalmat. Ha kutynk -gy vagy gy- de fekszik, prbljuk meg a przt tart keznket a talajhoz kzel tartva megakadlyozni, hogy felljn. Bal keznkkel ekzben simogassuk, nyugtatgassuk õt mikzben termszetesen a "fekszik" veznyszt ismtelgetjk. A feladat senkit ne riasszon vissza nem olyan rmes, mint amilyennek hangzik.
A legfontosabb a trelem s a sok-sok gyakorls.
- Alapvet engedelmessgi feladatok (lbnl kvets) : A lb mellett kvets.
Remek feladat csak nyugodt idegzetû gazdiknak. Ahhoz, hogy kutynk ezt a feladatot is tkletesen elsajttsa sok trelemre, s gyakorlsra van szksg. Az azonban ktsgtelen, hogy ha kutynk elsajttja a lb mellett kvetst bszkn vihetjk stlni. Az alapvetõ engedelmessgi feladatok kzl taln ez a legltvnyosabb. Ha egy kutya szpen halad gazdja mellett az igazn impozns lehet, fõleg ha ezt prz nlkl teszi. Hiba tudjuk kutynkat tkletesen ltetni s fektetni, ha az utcn elveszti a fejt. Elcspelt kzhely, de igaz: ne a kutya stltasson minket, hanem mi stltassuk a kutyt.
A gyakorls: a feladat vgrehajtsa sorn nem rt nhny dolgot tisztzni. A lbnl kvetsnl kutynknak bal oldalunkon kell haladni gy, hogy szgye kb. a lbunkkal egy vonalban legyen. (A baloldalon trtnõ kvets a szzadfordul ta ismert. A kutys rendõr osztagoknl vezettk be, hogy a jobb oldalt hordott fegyver hasznlata esetn a kutya ne legyen tban.)
Ha a przt llandan hzva prbljuk kutynkat lassabb haladsra ksztetni hibt kvetnk el.
Lnyeges, hogy a prz ne feszljn folyamatosan. Hirtelen rntsuk meg, majd engedjk lazra. A feladat vgrehajtsnak kezdetn a kutya nyugodtan ljn jobbunkon. Nem rt, ha nem ezzel kezdjk a stltatst, hanem elõbb engedjk, hogy kutynk kirohanglja magt s csak ezutn kezdnk az oktsba. A legelterjedtebb mdszer szerint a przt jobb kzben tartjuk s gy haladunk a kutyval. A szabadon maradt bal keznkkel igazthatjuk be vagy dicsrhetjk meg kutynkat. Termszetesen mivel ebnknek kezdetben fogalma sincs, hogy mit is szeretnnk ezrt valamilyen irnyba hzni fog. Ekkor rntsuk vissza magunk mell s adjuk ki a "lbhoz" veznyszt. Ekkor Õ minden tovbbi nlkl megint hzni fogja przt s neknk jra az elõbbiek szerint kell eljrni.
s ezek utn mg pr szzszor. Igazi trelemjtk. Fontos, hogy szabadon hagyott keznkkel ne legynk restek dicsretre, ha kutynk pp mellettnk van. Lbnl kvetsnl, ha a gazda megll a kutynak le kell lnie mell. Hogy ezt kutynk megszokja mindig, mikor megllunk kutynkat ltessk le. Egy idõ utn mr magtl, kln veznysz nlkl le fog lni. A prz nlkli kvetsre mr csak akkor vllalkozzunk, ha kutynk przon mr hibtlanul vgzi a gyakorlatot s a behvsra is azonnal reagl.
A legfontosabb a trelem s a sok-sok gyakorls.
- ... s a rads : Kutynk, ha minden jl megy igazn szfogadv vlt. Megismertk egymst, megtanult veznyszra lni, fekdni, kvet minket lb mellett s a behvsnak is szt fogad. Most mr elmondhatjuk, hogy engedelmes kutynk van annak ellenre, hogy sem apportrozst, sem õrzõ vdõ gyakorlatokat nem tud vgrehajtani.
Az apportrozs a munkavizsgk mindegyikn sem tartozik a ktelezõ gyakorlatok kz. Br vannak olyan munkt vgzõ ebek, ahol szksges lehet, (pl. egyes vadszkutyknl) valsznûleg mi a htkznapi letben sohasem fogjuk ezt a veznyszt hasznlni. Az õrzõ vdõ munka
Sokaknak szimpatikus egy igazi trs, aki mellett biztonsgban rezhetik magunkat, brmi trtnik. Azonban, hogy ilyen kutynk legyen tbb tnyezõre kell figyelnnk. Elõszr is nem mindegy, hogy milyen fajtj kutybl szeretnnk testõrt faragni, msodszor lehetõleg ez a "farag" szakember legyen, aki nem egy õrlt gyilkol gpet, hanem btor de nem kegyetlen trsat nevel kutynkbl. Ami a fajtt illeti kln csoportba szoktk sorolni az õrzõ vdõ fajtkat.
A teljessg ignye nlkl nhny a munkakutyk e vlfajbl: nmet juhsz, schnauzer, rottweiler, dobbermann, boxer, belga juhsz. Nem alkalmas e feladatra a tbbek kztt a vadszkutyk s az lebek.
Ha a kutya mr felkszlt munkavizsgt tehet. Persze ez mr nem egyszerû dolog, komoly tbb hnapos felkszlst ignyel. A munkavizsga hrom rszbõl tevõdik ssze. Ezek a nyomkvets, a fegyelmezõ gyakorlatok, s az õrzõ vdõ munka.
Ezek kifejtse azonban mr ms lapra tartoznak.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
