Bizony minden tdik felnõtt kutyt rinti az izletgyullads. Ez a betegsg az izleti porcok s a csontok krosodst jelenti. Kialakulst okozhatja tbbek kztt a kzismert cspõizleti vagy knykizleti diszplzia vagy valamilyen srls. Sok kutynl a betegsg megllaptsra sem kerl, mert a tulajdonos a mozgsban bekvetkezõ vltozsokat az llat kornak vagy tlslynak tulajdontja. A jellemzõ tnetek pedig a kvetkezõk: a kutya vonakodik a sttl, mozgsa kttt, biceg, esetleg sntt, nehezen ll fel, ellenll a simogatsnak, ugatssal jelzi a fjdalmat, vonakodik a lpcsõzstõl, a jtktl s az ugrlstl, esetleg tvgytalann vlik, sszessgben a kutyk fjdalmukat viselkedsk megvltozsval jelzik. Mindezeket a tneteket a hideg, az idõjrsvltozs, a tbb mozgs s reggelek slyosbtjk, hasznlat utn az zletek lassan bejrdhatnak. A betegsg brmely kutyban elõfordulhat, azonban a nagyobb aktivits ( pl. õrzõ-vdõ, sport- vagy munkakutyk ), az rkletes tnyezõk, a tlsly s az idõs kor hajlamost ok. Ha teht a tulajdonosok ezeket a vltozsok szreveszik, kutyjuk letkedvnek visszaadsban nagy a felelõsgk. Ma mr szerencsre lteznek olyan llatgygyszati tablettk, amelyek hosszantart kezels sorn is alkalmazhatak mellkhatsok jelentkezse nlkl. Fontos, hogy ne emberi fjdalomcsillaptkat hasznljunk, mert ezek slyos mellkhatsokat okozhatnak, esetleg letveszlyesek is lehetnek. |