A vdõoltsok feladata, hogy megvdje az n kutyjt bizonyos fertõzõ betegsgekkel szemben. Ha a kutykat nem rszestjk megfelelõ vdõoltsokban, nagy annak a kockzata, hogy az llat megkapja valamelyik vgzetes fertõzõ betegsget ( mg akkor is, ha kutyja llandan csak laksban tartzkodik, ugyanis lteznek nagyon ellenll s raglyos krokozk is ). Ha az illetõ betegsg nem a legveszlyesebbek kz tartozik, akkor is fontos vdekezni ellene, ugyanis a slyosan megbetegedett llatot esetleg nem lehet megmenteni, vagy csak hosszadalmas, szenvedsekkel teli s kltsges mdon gygykezelhetõ. Vdõoltsokkal sajnos nem minden fertõzõ betegsg ellen lehet vdekezni, azonban a legelterjedtebb s legveszlyesebb betegsgek ellen igen. Az emberre is hallos betegsg, a veszettsg elleni vdõoltssal minden kutyt ktelezõ beoltatni. A haznkban kt legelterjedtebb s legveszlyesebb betegsg a parvovrusos blgyullads s a szopornyica, de vdekeznnk kell az egyb fertõzõ betegsgek ellen is. Be kell oltatnunk a klykkutykat sajtos s bonyolult oltsi program szerint ( ez sokszor az illetõ hely jrvnytantl fgg, ezrt tancsos a kutya lakhelyhez kzeli llatorvost megkrni ennek vgrehajtsra ) s be kell oltatnunk a kifejlett kutykat vente ismtlõ vdõoltsokkal. Most tekintsk t azokat a betegsgeket, amelyek ellen clszerû vdekeznnk:
- veszettsg ( emberre is hallos )
- kutyk parvovrusos blgyulladsa ( a kznyelv nha macskavsznek is nevezi, a legveszlyesebb s legfertõzõbb emsztõszervi kutyabetegsg )
- szopornyica ( lgzõ- s emsztõszervi betegsg )
- fertõzõ mjgyullads ( Rubarth-kr )
- leptospirzis ( emberre is veszlyes, ktfle krokoz ltal okozott hgyti betegsg )
- kennel khgs ( fõleg tenyszetekben, killtsok alkalmval, amikor a kutyk egyms kzelben vannak, nagyobb ennek a lgzõszervi betegsgnek a terjedsi lehetõsge )
- kutyk koronavrusos blgyulladsa ( haznkban viszonylag j, de nagyon elterjedt s fertõzõ emsztõszervi kutyabetegsg )
- Lyme-kr ( kullancsok ltal terjesztett, emberre is veszlyes betegsg )
- Microsporum canis gomba ltal okozott, emberre is veszlyes bõrgombsods ( nha tarlsmrnek is nevezik )
|