A ny�ron �ltal�ban sok kutya szenved a tokl�szt�l. A tokl�sz fõleg a sz�raz, ny�ri h�napokban ( legjellemzõbben j�liusban �s augusztusban, de egy�b meleg h�napokban is ) gyakori. Ez a kicsi n�v�nydarab tulajdonk�ppen a gyakori fûf�le gyomn�v�ny, az eg�r�rpa kal�sz�nak egy r�sze. A meleg ny�ri h�napokig az eg�r�rpa megnõ, kal�szosodik, majd a kal�sza kisz�rad, elkezd sz�tesni �s ennek a kisz�radt kal�sznak a r�szei, a tokl�szok mindenfel� sz�thord�dnak, mindenre r�akadva, mindenbe belesz�r�dva elterjednek. A tokl�szok a hegy�kkel k�pesek mindenbe belef�r�dni. Amibe pedig m�r bef�r�dtak ( legrosszabb esetben a kutyusok egyes szervei ), abban k�pesek befel� haladni, v�ndorolni, viszont kifel� haladni vagy kiesni sohasem k�pesek. Sok kutyus szenved teh�t a tokl�szokkal val� tal�lkoz�st�l. Leggyakrabban a hossz�, l�g� f�lû kuty�k f�l�be, de ritk�bban az �ll� f�lûek k�lsõ hall�j�rat�ba ker�lnek tokl�szok. Ezenk�v�l m�g gyakran a finomabb bõrû szervekbe ( pl. a l�bujjak k�z�tt, a h�naljt�j�kon, a here k�r�l, a p�ra k�r�l, stb. ) is ker�lhet tokl�sz, de a legszerencs�tlenebb esetekben az orrlukakba, esetleg a szem k�tõh�rtya-zs�kj�ba, a fog�nybe is bef�r�dhat ez a k�plet. Ha a f�lbe ker�l a tokl�sz, friss esetekben hirtelen f�jdalmat jeleznek a kuty�k, fej�ket f�loldalt tartj�k. K�sõbb a k�lsõ hall�j�rat gyullad�sa alakul ki. A tokl�sz szinte pillanatok alatt olyan m�lyre juthat a f�lben, hogy azt szabad szemmel nem, csak f�lt�k�rrel ( otoszk�p ) l�thatjuk. A tokl�szt halad�ktalanul el kell t�vol�tani �gy, hogy az a lehetõ legkisebb s�r�l�st okozza. Mivel az �rdes fel�letû n�v�nyr�sz fels�rti a hall�j�rat finom h�mr�teg�t, az a k�sõbbiekben gyullad�sos lesz, ez�rt a szennyezõd�sektõl �s v�lad�kt�l speci�lis f�lmos� folyad�kkal tiszt�tsuk meg a f�let. Naponta k�tszeri alapos tiszt�t�s ut�n a megfelelõ f�lcseppel kell kezelni az �llatot. Nagyon fontos, hogy mielõbb menj�nk �llatorvoshoz az ilyen t�neteket l�tva, nehogy a k�sõbbiekben kialakul� id�ltt� v�lt k�lsõ hall�j�rat gyullad�s miatt oper�lni kelljen kuty�nkat. Ilyenkor fel kell t�rni a hall�j�ratot a dobh�rty�n t�l is. Az �gy kivarrt hall�j�rat gy�gyul�sa hossz� idõt vesz ig�nybe, nem besz�lve a mût�ti kock�zatr�l. A finomabb bõrû szervekbe ker�lt tokl�sz n�ha nagy t�vols�gokra k�pes eljutni a bõr alatt, s�lyos gyullad�st okozva. A tokl�szt nagyon neh�z megtal�lni, az elaltatott �llatban pontosan prepar�lva kell megkeresni a sipolyj�rat okoz�j�t. A gyullad�s miatt a ter�let igen v�rz�kenny� v�lik. Megelõz�sk�nt aj�nlatos a l�bujjak k�z�tti szõrt eg�szen r�vidre ny�rni, hogy a tokl�sz ne tudjon a hossz� szõrsz�lak k�z�tt megtapadni �s befurakodni a bõrbe. Hirtelen fell�põ �s szûnni nem akar� pr�szk�l�s, esetleg egyoldali v�res orrfoly�s eset�ben gondolhatunk arra, hogy tokl�szt szippantott fel kuty�nk, amelyet ritka, szerencs�s esetben a garaton kereszt�l lenyelhet. Friss esetben f�lt�k�rrel r�lelhet�nk a tokl�szra. Szerencs�tlen esetekben azonban a tokl�sz olyan m�lyen akad el az orr�regben, hogy nem lehet l�tni, elt�vol�t�sa k�v�lrõl nem lehets�ges. �gy az orr�reget fel kell nyitni, az orrcsontot el kell fûr�szelni, a gyullad�sos orr ny�lkah�rty�j�nak egy r�sz�t ki kell venni. A neh�z mût�ten �tesett kuty�k gy�gyul�sa igen hosszadalmas. Szint�n hirtelen kezdõdõ egyoldali k�tõh�rtya-gyullad�s, amelyet erõs hunyor�t�s, f�jdalmass�g, sokszor z�rt szemr�s k�s�r, mindenk�ppen a k�tõh�rtya-zs�k �tvizsg�l�s�t indokolja. B�d�t�s vagy helyi �rz�stelen�t�s ut�n a pislog�h�rtya emel�s�vel �tvizsg�ljuk a k�tõh�rtyazs�kot, majd csipesszel kiemelj�k a n�v�nyr�szecsk�t.